Milyen kerekférgek esznek, TUDOMÁNYPLÁZA

Miért esznek a macskák füvet? - TUDOMÁNYPLÁZA

A Balatonból a fogast és az angolnát, folyóinkból a pontyot, a harcsát, a csukát említi, akit az ottani élőlényekről kérdeznek. A vizekben élő társulásoknak mégis milyen kerekférgek esznek szervezetek adják az alapját, amelyek szabad szemmel nem láthatóak és így - méltatlanul - jóval kevésbé ismertek. Cikkünk ezekről a parányi élőlényekről szól. Édesvízi parányok A bioneuszton, a plankton és a bentosz olyan vízi szervezetek összessége, amelyek ugyan szabad szemmel nehezen vagy egyáltalán nem láthatók, mégis az édesvízi életközösségek legnagyobb össztömegű alkotói.

Rendkívüli jelentőségük abban áll, hogy a vízi társulások táplálékláncában a termelők és az elsődleges fogyasztók legnagyobb biomasszájú részét alkotják.

Édesvízi táplálékhálózat Bár némely csoportjuk rendelkezik önálló mozgásszervvel is, hosszabb távú mozgásuk egy tóban mégis elsősorban az áramlásokhoz, illetve a széljáráshoz kötött. Az édesvízi társulások három jellegzetes élőhelyén egyaránt nagy mennyiségben fordulnak elő, amit elsősorban egyszerű testfelépítésüknek köszönhetnek.

Ez az egyszerűség teszi lehetővé, hogy ivartalanul gyorsan sokszor napok alatt képesek elszaporodni egy-egy élőhelyen, hirtelen borítva fel egy-egy kisebb élőhely ökoszisztémáját.

Ezeket az élőlényeket élőhelyük mellett elsősorban a táplálkozási láncban betöltött szerepük alapján lehet csoportosítani:1 Termelők fitoplankton : azaz algák, vagy más néven moszatok. Ezek olyan kisméretű és egyszerű felépítésű, lebegő életmódot milyen kerekférgek esznek növények, amelyek életmódja fotoautotróf, tehát fényenergiát hasznosítanak bélfergesseg babanal szerves milyen kerekférgek esznek glükóz, aminosavak, stb.

Éppen ez adja rendkívüli jelentőségüket a táplálékláncban is: autotróf életmódjuk a társulás számára lehetővé teszi az elsődleges biogén elemek C, H, O, N, S, P beépülését és így az anyagkörforgásba való újbóli bekapcsolódásukat.

Emiatt soroljuk őket a producensek, vagyis a termelők közé.

Testfelépítési típusaikat a 2. Látható, hogy prokarióta és eukarióta szervezetek egyaránt találhatók közöttük, valamint az is, hogy nem érik el a szövetes szerveződés szintjét. Az iszapmenti zónában a fény hiánya miatt szerepük jelentéktelen, így a bentosz alkotóiként nem tartjuk őket számon.

féregkészítmények egy éven aluli gyermekek számára

A bentosz tagjaiként pedig apró csigákat, rovarlárvákat és bizonyos egysejtű paraziták emberben tartunk számon. Az apró vízi állatok jelentőségét az édesvizek öntisztulásában, valamint a halak táplálékaként játszott szerepük határozza meg a társulásokban.

Miért esznek a macskák füvet? - TUDOMÁNYPLÁZA

A fentiekből kiderült, hogy e mikroszkopikus élőlények nélkül nincs élet a vizekben sem. Éppen milyen kerekférgek esznek a limnológusoknak vagyis tó-kutatóknak roppant fontos tudniuk, hogy milyen tényezők befolyásolják leginkább elszaporodásukat.

Ismereteink szerint a legfontosabb szaporodást elősegítő faktorok a következők: fény a moszatokra hat elsősorban a fotoszintézis miatt hőmérséklet mind az állati, mind a növényi plankton elszaporodásában jelentős a vizek szervetlen tápanyagtartalma elsősorban a foszfát- és a nitráttartalom jelentős.

A növényi bioneuszton elszaporodása nagyon jellemző és szabad szemmel is jól látható jelenség. A víz elszíneződését okozó vízvirágzás általában jól jelzi egy-egy élőhely természetes ökológiai egyensúlyának milyen kerekférgek esznek.

A vízvirágzás közvetlenül is káros lehet az emberre: a kékmoszatokkal szennyezett ivóvíz gyomorrontást, a túl sok kékalgát tartalmazó tavakban való fürdőzés pedig fül- és bőrgyulladást okozhat.

5 csodálatos jelenség az állatvilágból

Éppen ezért ezeket a jelenségeket idődről időre ellenőrzik. Az előre jelezhetőség miatt egyes tavaknak rendszeresen ellenőrzik az algaindexeit. Édesvízek élőhelyei Az édesvízi tavak általában három jól elkülöníthető zónát tartalmaznak, amelyeknek jellegzetes élőviláguk van.

A termelők gyökerező hínártársulások, illetve olyan moszatok, amelyek az aljzathoz, vagy a hínárnövényekhez rögzülten élnek.

Milyen voltam tini koromban? NEM HINNÉD EL...

A fogyasztók csoportjai: alacsonyrendű rákok, laposférgek, rovarlárvák, apró csigák, illetve nagyobbra növő békák, halak és tiszta vizekben teknősök is.

Ahogy haladunk egyre mélyebbre a víz felszíne alá, úgy csökken az oda behatolni képes fény mennyisége, mígnem elérjük azt a réteget, ahol a fotoszintézis mértéke már nem haladja meg a biológiai oxidációét. Ennél a szintnél már nem beszélhetünk bruttó autotróf produkcióról. Élővilágát további két részre szokás tagolni. A vékony felszíni vízfilm élőlényeit bioneusztonnak, míg a mélyebb, de fénnyel telített réteg lakóit planktonnak nevezzük. A zóna legjellemzőbb élőlényei a vízzel sodródó planktonok, amelyek összességét nektonnak nevezzük.

A nekton természetesen szabadon mozoghat a partmenti sávban is, ahol egyes fajai feldúsulhatnak, míg a többi faj a nyílt vízi zónában nagyobb jelentőségű. Ennek megfelelően az elsődleges produkció szerepét a fitoplankton, az elsődleges fogyasztók szerepét pedig a zooplankton látja el. Másodlagos fogyasztóként vízirovarokat és halakat találunk.

Éppen ezért ennek az alsó zónának a tápanyagellátása a felette lévő litorális illetve nyílt vízi zóna elsődleges produkciójának függvénye. Az aljzatban élő apró milyen kerekférgek esznek, vagyis az elsődleges fogyasztók összességét bentosznak nevezzük.

milyen kerekférgek esznek Altaj gyógynövények férgekből

A tavak legmélyebb élő rétegében szép számmal találunk lebontó mikroorganizmusokat: baktériumokat és gombákat. Ezek a szaprofita szervezetek az elhullott milyen kerekférgek esznek szerves anyagait alakítják szervetlenné, így segítve elő az anyagkörforgást. A mérsékelt égövi tavakban a szárazföldi társulásokhoz hasonlóan nagyon jelentős az évszakok okozta ciklikus változás: az aszpektus.

A nyári és őszi aszpektusban a nyílt vizek legfelső rétege a napsugárzástól melegebb, mint az alatta lévő rétegek és így kisebb a sűrűsége is, emiatt nem keveredik jelentősen az alatta lévő vízrétegekkel.

Kerekesférgek

Ez a felső réteg a levegő közelsége miatt állandóan oxigenált állapotban van, míg a következő vízréteget elsősorban az ott élő fotoszintetizáló termelők látják el oxigénnel. Tavasszal és késő ősszel a hőmérsékletcsökkenés miatt lecsökken a felszíni vizek hőmérséklete és egy transzverzális irányú vándorlás következik be, amelynek eredményeként a mélyebb rétegek a felszíni vizekből folyamatos oxigénutánpótlást kapnak.

milyen kerekférgek esznek

A folyóvíz állandó mozgása miatt jóval milyen kerekférgek esznek mennyiségű oldott oxigént tartalmaz, ezért az itt élő társulásokban kisebb az elsődleges produkció jelentősége. Emiatt a folyóvizek fajösszetételében sokkal jelentősebb a fogyasztók és a lebontók szerepe, mint a tavakban.

Édesvízi moszatok fonalas kékmoszat Anabaena A moszatokat sejtfelépítésük és mozgásszerveik alapján csoportosítjuk. Célunk, hogy elsősorban ökológiai jelentőségüket és a mindennapjainkban való előfordulásukat mutassuk be. Régen "kékeszöld" algaként emlegették őket a bennük is megtalálható zöldes színű pigment miatt, így előfordult, hogy a zöldmoszatok közt tárgyalták őket.

Másrészt sok tulajdonságukban baktériumszerűek pl. Annak ellenére, hogy prokarióták, mégis nagyon fejlett membránbetűrődés rendszerrel rendelkeznek, amelyhez kötődve találjuk a klorofillt és a többi színanyagot fikocianint és fikoeritrint. Megjelenésükben lefedik szinte a teljes látható színtartományt: ismerünk sárga, vörös, ibolyaszínű, zöld és mélykék színű fajokat is.

univerzális tabletták férgek férgek számára ki a bika szalagféreg tulajdonosa

Ismerünk egysejtű fajokat is, a legtöbb kékmoszat sejtjei azonban közös burokban élnek. Ilyen módon létrejöhetnek fonalas, sík vagy gömb alakú képződmények is.

Általános azonban, hogy a sejtek között nincs munkamegosztás, ezért nem nevezzük felépítésüket telepesnek. Munkamegosztás ugyan nincs a sejtek között, egyes sejtek mégis átlalakulhatnak.

Ilyenkor túlélőképletté, vagy nitrogénkötésre specializálódnak.

TUDOMÁNYPLÁZA

Ez utóbbi igen nagy gazdasági jelentőséget kölcsönöz egyes kékmoszatoknak az ázsiai rizsföldeken történő nitrogénfixáció miatt. Elterjedtségük miatt kozmopolita fajként is számon tartjuk őket, hiszen szélsőséges édesvizi élőhelyeken is megélnek.

Találtak már kékmoszatot atomerőművek hűtővizében és a sarki jégtakaróban is.

További a témáról