Férgek rendszertan. Törzs (rendszertan) – Wikipédia

Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?

Villásférgek Nyelesférgek A férgek, ezek a soksejtű, testüreges, ősszájú állatok annak ellenére, hogy nem egyetlen rendszertani egységet képviselnek, sok hasonlóságot mutatnak.

Account Options

A férgeknél a mezodermában kialakult a másodlagos testüreg. A differenciálódás folyamán megjelenő bélcső nyílása megegyezik a húsevők parazitái fogyasztók ősbélüreg nyílásával, tehát ezek ősszájú állatok.

Fejlődésük a bélcsíra állapotban férgek rendszertan, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha férgek rendszertan szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl. Emésztőrendszerük csökevényes; hímnősek.

Az oxigént egész testfelületükön át, diffúz módon veszik fel. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan nedves környezetben legyenek, hisz ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, így a sejtek sem képesek azt felvenni. Több fajuk az elágazó béledényrendszer falán át is képes a vízből való gázcserére. A humán parazita fajoknál az ember a végső gazda, köztigazdaként állatok játszanak szerepet. Fejlődésük ciklusaiban a talajban zajló folyamatok fontos szerepet játszanak.

Galandférgek Cestoida : hosszú, ízekre tagolódik, az izek proglottis hím és nőstény ivarszerveket tartalmaznak. Fejük szívókában scolex végződik. A scolex elülső végén rostellum van, rajta 1, 2 vagy több sorban horgok találhatóak. A horgasfejű galandféreg több méter hosszú is lehet, a fején lévő apró fogacskák a tapadást szolgálják.

Át nem sütött hússal embert is fertőzhet. Mételyek Trematoda : 2 szívókoronggal rendelkeznek, belső vagy külső élősködők. Szájnyílásuk mellett férgek rendszertan vannak, garatjuk izmos fala szívásra alkalmas. Bélrendszerük elágazó és vakon végződik.

Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?

Egyedfejlődésük bonyolult. Például a májmétely petéje a gazdaállat ürülékével távozik. A lárva vízicsigafajokban élősködik, és többször átalakul. Az utolsó lárvaalak elhagyja a csigát és a fűszálakkal a legelő állat belsejébe kerül. Örvényférgek Turbellaria : az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és férgek rendszertan kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez férgek rendszertan egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi.

A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül. A garat gyakran kiölthető.

Innen a táplálék a vakon végződő középbélbe jut. A középbél dúsan elágazik és a test minden részébe eljuttatja a táplálékot. Az ilyen bélcső-típus a béledényrendszer. Kiválasztó szervrendszerük az egész testet behálózó elővesécske rendszer.

Vasárnap este azzal a matematika feladattal Sokszínű matematika 9. Mozaik jön hozzám a lányom, hogy "Ábrázoljuk gráffal az állatok országának törzseit és osztályait! Emlékeztem viszont, hogy pár éve olvastam egy tanulmányban egy hierarchikus rendszertant, amiben törzsekre és osztályokra sőt rendekre is benne volt minden.

Légzésük diffúz. A szervek szabályozását egyszerű idegrendszer végzi. A test feji végén fényérzékelő sejtek vannak. Az idegrendszer központi része az agydúc. Egyes esetekben már több sejtrétegűvé váló kültakarójukat kemény, ellenálló védőréteg, kutikula képezi, amely egyben primitív külső vázul is szolgál.

Szájnyílásuk a férgek rendszertan elülső végére tolódott, valamint az elő és középbél után itt jelenik meg először az utóbél. Az utóbélen végbélnyílás található, ezáltal a béltartalom egy irányba halad.

férgek rendszertan heterotróf parazita

A szöveteket a testüregfolyadék látja el tápanyagokkal. Légzésük az egész testfelületen játszódik le. Kiválasztószerveik az elővesécskék. Többségük váltivarú.

Titokzatos létformák 6. rész. Férgek és mohaállatok

A hengeresférgek törzsét a modern rendszertan felosztotta három rlszre, három azonos, törzs-rangú kategóriát hozva létre, ezek: Fonálférgek Nematoda : törzsébe állati és növényi élősködők, valamint szabadon élő fajok tartoznak. Mintegy 20 leírt férgek rendszertan ismerjük, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik. Ezzel a fonálférgek törzse az ízeltlábúak után valószínűleg a második legfajgazdagabb törzs az állatvilágban.

A nagy becsült fajszám abból adódik, hogy a parazita fajok gyakran gazdaspecifikusak, azaz adott állatfajnak saját Nematoda parazitája van.

6.5. Gyűrűsférgek

Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámban- és sűrűségben is tetemes mennyiséget férgek rendszertan több ezer egyed található akár egy maréknyi földben is. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: élősködők és szabadon élők. Megtalálhatóak a tengerekben, a félig sós- és édesvizekben, szikes vizekben, mohapárnákban, talajokban, férgek rendszertan, trágyában stb. A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak.

A ragadozó fajok kisebb állatokat támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett. Jelentős számban különböző állatfajok élősködői. Számos parazita faj köz- és állat-egészségügyi szempontból jelentős.

férgek rendszertan

Férgek rendszertan férgek Acanthocephala : A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita. Lárváik ízeltlábúak Arthropoda testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek.

Főleg vízi, elsőroban tengeri élőlények parazitái. Húrférgek Nematomorpha : édesvízi mocsarakban, tócsákban, férgek rendszertan árkokban, forrásokban élnek, de nem túl gyakoriak.

A tengeri fajok a nyugodt, partközeli zónát kedvelik. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.

Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek. A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik.

Nincs szíve. A háti érben előre áramlik férgek rendszertan folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé.

További információk

Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük hemoglobint ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű.

Idegrendszere hasdúclánc-idegrendszer. Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon. Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal.

férgek rendszertan

Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben. Fényérzékeny sejtjeik pigmentkehely típusúak, a fény intenzitását és irányát érzékelik, a testfelszínen elszórtan helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak elő. A feji végen elkülönült fej nincs, de ún. Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy férgek rendszertan belőlük.

A kiválasztás férgek rendszertan szakaszból áll: szűrés és visszaszívás. A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek ám a fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák.

Törzs (rendszertan)

Ezek a vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be. Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba. A bélcsatornája 3 szakaszos. Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy itt puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a táplálék. A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe elvezetődik. Az utóbél férgek rendszertan a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból.

Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a légzési férgek rendszertan férgek rendszertan vér szállítja. Agyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan. Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget diferenciálni.

A gyűrűsférgek hímnős állatok. Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos. A női ivarszerv részei: páros petefészek — csillós tölcsér — petevezető, ondótartály.

Talajban élő férgek

A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 pár ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek. Kölcsönös megtermékenyítés jellemző. Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat. A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, férgek férgek rendszertan a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe. Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és kokonná szilárdul.

Fejlődésük közvetlen, első táplálékuk a kokon anyaga. Sérülés esetén a feji vég 2—8 szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják.

Mi történt a tudományban?: Az állatok rendszertana

Az állat perisztaltikusan mozog féregmozgás. A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra.

Az állat külsején hámszövet található egyrétegű hengerhám. A földigiliszta fontos szerepet játszik a talaj porhanyósításában, átszellőzésének javításában kedvezőtlen anaerob bomlási folyamatok, jelentős szervesanyag-veszteség elkerülésea növényi maradványok bontásában.

Mészmirigyük a táplálék Ca-tartalmát kristályokban választja ki amik járataik falát szilárdítjákezáltal kedvezően befolyásolják férgek rendszertan talaj-ph-t.

További a témáról