Típusú kerekférgek. Kerekesférgek
- Típusú kerekférgek - Tartalomjegyzék
- Kerekférgek elleni antitestek
Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet.
Video lecke “Írja be a laposférgeket. Laposhernyos élőhely
Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van. A megnyúlt fajok pl. Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún. Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására típusú kerekférgek, azonban valójában csillóról csillóra terjedő hullámmozgásról van szó.
A kerékszervnek két feladata van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a helytülő fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe.
A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő tagoltságot mutat, az egyes férgek a gyermek belekében egymásba tolhatóak, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát. Belső szervek[ szerkesztés ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak. Közvetlenül a szájnyílás után típusú kerekférgek a rágógyomor mastax. Ez nem más, mint egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető mozgással típusú kerekférgek.
Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő.
Típusú kerekférgek helmintái. Laposférgek: Általános leírás
Ez típusú kerekférgek ősi típusú típusú kerekférgek megtalálható a néhány törmelékkel, sodródó szervezettel táplálkozó fajon. A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is. A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik. A gyomor fala típusú kerekférgek sejtrétegből áll és a közepe felé eső oldalán csillók vannak.
A gyomor után a szintén csillós falú középbél, típusú kerekférgek a végbél következik. A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket kivezető csatorna is. Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből és típusú kerekférgek azt körülvevő kutikulából áll.
A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult. A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekesférgek faroknyúlványát lábnak nevezik, a végén pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak.
Egyes fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába.
A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok. Szerveik és szöveteik -a fajokra jellemző számú- azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak.
A kerekesférgek bőre alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő bőrizomtömlő található. A bőrizomtömlő és a bélcső közötti szakasz egy folyadékkal telt ún. Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek típusú kerekférgek bonyolult felépítésű. A rágógyomor felett elhelyezkedő típusú kerekférgek idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal.
A három idegközpontból idegrostok futnak a bőrhöz és a belső szervekhez. A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel.
Laposhernyos élőhely Férgek Általános információk helmintiáziskét - Gyakori probléma a népesség bizonyos kategóriái között. Gyerekekben általában szabályozzák végbélgiliszta, diagnosztizálják az embereket, akik gyakran halat fogyasztanak bothriocephaliasis, a vadászok körében trichinózis. Az a tény, hogy az emberi férgek számos olyan betegség kialakulását provokálják, amelyek látszólag semmilyen módon nem kapcsolódnak a helminthiasishoz, jelenleg sokféle tanulmányt megerősít.
A közönséges kerekesférgen - és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk. Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében lévő szeme van. A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi vannak, hanem az elülső testvég közelében tapogatónyúlványaik típusú kerekférgek vannak.
Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található. A kiválasztásra kerülő folyadék a csatornákon keresztül vagy a kloákába ömlik, vagy pedig először egy ütemesen összehúzódó hólyagba jut.
A hólyag percenként négyszer húzódik össze, így óránként a test tömegének kétszeresét kitevő folyadékmennyiség halad át rajta.
- Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos.
- A testüregbe csillós tölcsérrel nyíló elvezetőcsőből álló, ősszájú állatokban található kiválasztószerv.
Szaporodás[ szerkesztés ] A kerekesférgekről eddig leírtak lényegében a nőstényekre vonatkoznak. Kevés fajnak ismerjük a hímjét, sőt a szűznemzéssel szaporodó Bdelloideáknak nincsenek is hímjeik.
Típus Kerekférgek. Típusú kerekférgek, szervezeteik jellemzői. Téma: Típusú kerekférgek, szervezeteik jellemzői A kerek helmintákat háromrétegű, kétoldalú szimmetria, az elsődleges testüreg és az izmos bőrzsák jelenléte jellemzi. A kerek formán kívül az ilyen típusú helmintákra jellemző az izom- emésztőrendszer, ürülék- idegrendszeri és reproduktív rendszer jelenléte. Az emésztőrendszert a végbélnyílás jellemzi.
Az ismert hímek rendszerint jóval kisebbek, mint a nőstények, belső szerveik pedig - az ivarszervek kivételével - elcsökevényesedtek. Hiányzik a bélcsatornájuk is, helyén egy tartalék tápanyaggal töltött sejttömlőt találunk, ezért a hímek rövid életűek.
Szinte egész testüregüket kitöltik a körte vagy golyó alakú herék. Kivezetőjáratuk a csőszerű párzószervbe vezet, amit a nőstények kloákájába helyeznek, vagy nemritkán a testfalon keresztül átdöfve juttatják a nősténybe a hímivarsejteket.
Típusú kerekférgek
A nőstény ivarkészüléke a petefészekből és a petevezetőből áll. A petefészek a petéket termelő ovariumból és a feltűnően nagy, tartaléktápanyagot termelő szikmirigyből tevődik össze.
- Biológia - hét - Az állatok önfenntartása
- A Tisza-tó élővilága
- Bélféreg — Hogyan szabaduljunk meg tőle?
A szikmirigy mit esznek a kerekférgek helyezkedik el a petevezeték, mely az elevenszülő fajoknál méhhé alakult. Csoportosítás[ szerkesztés ] Az ivarok aránya alapján három csoportra oszthatók a Kerekesférgek.
Emberi férgek a kerekférgek tünetei
Az első csoportba tartoznak a Bdelloidea v. Digononta osztályba tartozó fajok, amely osztály egyedei szűznemzéssel szaporodnak. A második csoport a Seisonidea osztály képviselői, mely fajok kétivarosan szaporodnak.
Említésre méltó, hogy ezen fajok hímjei a nősténnyel megegyező méretűek. A Rotatoriák többsége a harmadik típusú kerekférgek sorolható.
Laposhernyos élőhely Típusú kerekférgek helmintái. Laposférgek: Általános leírás Férgek Általános információk helmintiáziskét - Gyakori probléma a népesség típusú kerekférgek helmintái kategóriái között.
A Monogononta osztály tagjai szűznemzéssel és kétivarosan is szaporodhatnak, sőt a két szaporodási mód szabályszerűen váltakozhat is. Élőhely, életmód[ szerkesztés ] A kerekesférgek döntő többsége édesvízben típusú kerekférgek, jelentős részük világpolgár, szinte valamennyi földrész tavaiban, folyóiban, patakjaiban és tócsáiban megtalálhatóak.
A legkisebb időszakos vízgyülemléseket, barlangi patakokat, hévvizeket, kutakat is benépesítik, még kénes vizekben is előfordulnak.
A folyótorkolatokban keveredő édes-sós vizekben élő fajok száma csekély, ezek tulajdonképpen édesvízi fajok, csak elviselik a kevés sótartalmat.
