Ormanyos féreg, MÁSODIK REND: Ormányos piócák (Rhynchobdellidae) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.
Jó alkalmazkodóképességű faj, különböző típusú élőhelyeken elterjedt, őserdőktől egészen száraz erdőkig és hegyvidéki erdőkig találkozhatunk vele. Testhossza cm, a teljes testhossz több, mint a felét a farok hossza teszi ki.
A hímek nagyobbak a ormanyos féreg. Legközelebbi rokonától, a fehérorrú ormányos medvétől Nasua narica vörösesbarna alapszíne és sötétvörös színű orra különbözteti meg. Csoportosan él, melyek akár tagot is számlálhatnak.
Ezek rövid, de lapos és széles testükről ismerhetők meg. A test a szemeket viselő szívókorongban végződik. Állkapocsnélküli garatjukat ormányként tudják kiölteni. A Glossosiphonia Johnson Clepsine nemzetség különféle fajait találjuk vízinövények levelein és kövek alsó felén. Barnás, sárgás vagy fehéres színűek s arról ismerhetjük meg legkönnyebben, hogy azonnal tekercsbe csavarodnak, ha levesszük a tárgyról s egyúttal oldalukat a has felé kissé be is hajtják.
A kifejlett hímek gyakran magányosan élnek, és csak a párzási időszakban csatlakoznak a csoportokhoz. A nőstények között szoros az összetartás, gyakran kurkásszák egymást és segítenek egymásnak kölykeik felnevelésében. Az ormányos medvék nappal aktív állatok.
Idejük nagy részét a fák ágain közlekedve töltik, éjszaka is a fák tetején alszanak. Gyakran kutatnak táplálék után a talajszinten közlekedve, ekkor hosszú, érzékeny orrukat használják az élelem megtalálásához.
Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria. Ez a tulajdonságuk és egyedfejlődésük számos sajátsága is az ízeltlábúakkal Arthropoda közös.
Az ormányos medve hosszú farkát ormanyos féreg gyűrűk borítják, a talajszinten való közlekedés során azt a magasba tartja, így kommunikál a csapat többi tagjával. Az ormányos medvék változatos hangjelzések kibocsájtására képesek, melyek megkönnyítik a csoportos életmódot.
Mindenevő, előszeretettel fogyaszt növényi eredetű táplálékot, de e mellet kifosztja a madárfészkeket, és megeszi a kisebb gerinceseket, rovarokat, férgeket is. Olykor naponta akár 2 km²-es területet is bejárhat táplálék után kutatva.
A párzási időszak február-március hónapokra tehető, a vemhesség 77 napig tart.
Egy alom kölyökből áll. Az újszülöttek magatehetetlenül, mindössze grammos súllyal születnek. Anyjuk a fák tetején fészket készít számukra, amíg elég nagyok nem lesznek ahhoz, hogy csatlakozzanak a csapat többi tagjához, vagyis hetes korukig.
Az utódok neveléséről csak a nőstény gondoskodik. Az ivarérettséget a nőstények 2 évesen, a hímek 3 évesen érik el. A fiatal hímek kb. A vörösorrú ormányos medve napjainkban még elterjedt faj, fennmaradását azonban hosszú távon az illegális vadászat veszélyeztetheti.
Az őslakosok régóta vadásszák húsáért, és mivel a kölykök könnyen szelídülnek, gyakran tartják őket házi kedvencként. Az ormányos medve korábban Európa több országában, így Magyarországon is elterjedt hobbiállat volt, tól azonban invazív fajnak számít, éppen ezért magánszemélyek számára tenyésztése és árusítása tilos.
