Drotfereg elorejelzes. Veszélyes kártevők: a talajlakók

Ez azt jelenti, hogy az eddigi technológiák során alkalmazott csávázott vetőmaggal drotfereg elorejelzes áthidaltunk a termőterületen egy növényvédelmi problémát, de nem szüntettük meg. A talajlakó a következő év, következő kultúrájában ugyanúgy megjelenik és ugyanúgy kárt okozhat, ha nem gondoskodunk a megfelelő védekezésről.
Ezen kártevő csoport adott évjáratban esedékes kártételi küszöbértékét erőteljesen meghatározza az, hogy a talajzónákban történő mozgásukat elsősorban az adott évjárat hőmérséklet- és csapadékviszonyai befolyásolják.
Gazdasági veszélyt jelentő talajlakó kártevők
Szárazabb, melegebb periódusban ezek a kártevők a talaj alsóbb rétegeibe húzódnak, ezért előfordulhat olyan is, hogy egyébként erősen fertőzött területen szárazabb évjáratban minimális kártételt tapasztalunk, viszont nedvesebb periódusban a kártétel mértéke erősen fokozódik 1. A diagramból egyértelműen kiderül, hogy a legveszélyesebb periódus a napraforgó és kukorica vetések és kelések, majd kezdeti fejlődésük időszaka április végétől június drotfereg elorejelzes.
A kérdéskörben nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy károsítást tekintve abszolút érintett kultúra a cukorrépa, burgonya és egyéb zöldségnövények gyökérzöldségek, drotfereg elorejelzes stb. Következőkben röviden tekintsük át azon fontosabb talajlakó kártevők ismérveit és jelentőségét, amelyek károsítására a rovarölő szerrel csávázatlan vetőmagtételek esetében fokozottabban kell számítani.
Veszélyes kártevők: a talajlakók
Vissza az elejére 1. Drotfereg elorejelzes lárvája - Drótférgek Rendkívül fajgazdag csoportról van szó annak ellenére, hogy a különböző termesztett kultúrákban közel 20 fajnak van jelentősége.
A kifejlett bogár imágó általában virágzó növényeken, fűféléken, kalászos gabonán táplálkozik 2. A pattanóbogarak esetében a lárva, ismert nevén a drótféreg rendelkezik gazdasági jelentőséggel 2.
A pattanóbogarak (Agriotes spp.) és a drótférgek előrejelzése precíziós módszerekkel
A pattanóbogarak teljes fejlődési időtartama fajtól függően év. Ez azt jelenti, hogy egy generáció kifejlődése során a lárva átlagosan 4 évig a talajban fejlődik és potenciális kártételi forrást jelent.
Szintén a fajtól függően megkülönböztetünk kis- és nagy drótférgeket. A drótférgek fejlődésük során kezdetben növényi korhadékokkal táplálkoznak, majd a harmadik lárvastádiumtól növényi részeket fogyasztanak.
A növényvédelmi előrejelzés módszerei, eszközei
A drótférgek rendkívül érzékenyek a talaj nedvességtartalmára korábban tárgyalt 1. Nedves időjárás esetén a talajfelszín közelében tartózkodnak. A számukra legoptimálisabb talajhőmérséklet 20 °C és a lárvák a táplálkozást már °C-on befejezik drotfereg elorejelzes további három fok csökkenése esetén a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak telelésre, majd következő évben biológiájuknak megfelelő körülmények esetén újból drotfereg elorejelzes.
Drótféreg kártételre azokon a területeken kell számítani ahol sűrű a gabona vetésváltás, vagy egy műveletlen terület újból művelésbe vonása történik meg.
A területeken érdemes előrejelzést végezni lásd www. A védekezés fontossága ezért lesz drotfereg elorejelzes től. A talajokba eleve csávázatlan vetőmag kerül elvetésre és véleményünk szerint pótolhatatlan hibát követ el az a termelő aki nem talajfertőtlenítővel veti el a kukoricáját és a napraforgóját!!!
Gazdasági veszélyt jelentő talajlakó kártevők
Ennek tipikus példáját prezentálja a 3. Az adott év csapadékos májusa és június eleje kedvezett a drótféregnek és drasztikus drotfereg elorejelzes helyreállíthatatlan kártételt okoztak a kukorica állományban. Ezekben drotfereg elorejelzes esetekben óriási a terméskiesés, vagy a kár mértékétől függően elgondolkodtató a növényállomány kitárcsázása.
A drótféreg kártétele ugyanilyen súlyossággal jelentkezhet burgonyában és cukorrépában 4. A drótféreg megrágja és befúrja magát cukorrépa fejlődő gyökerébe, amelynek következtében a károsított növények lankadnak, sárgulnak, sínylődnek, súlyos esetben elpusztulnak. A burgonyában a drótféreg a fúrt gumók arányában rontja annak tárolhatóságát és piacosságát!
Nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg a gyümölcsösök, faiskolák, csemetekertek védelméről sem, hiszen ezen kultúrákban is pótolhatatlan a drótférgek által előidézett kár mértéke, nem beszélve az okozott károk eszmei értéknagyságáról. Minden esetben a leghatékonyabb és biztonságosabb megoldást a gázosodó, kontakt, tartamhatású talajfertőtlenítő szer Kentaur 5 G biztosítja.
Hatékony védelem a talajlakó kártevők ellen - anitacukraszda.hu
Vissza az elejére 2. Cserebogarak lárvája - Pajorok Nem kisebb jelentőségű csoportról van szó, mint az ismertetett drótférgek esetében, mivel jelen kártevő csoportban a kifejlett imágók cserebogarak 5.
Érdekes felvételünk az 5. Cserebogár fajtól függően a fejlődésük évig tart. Potenciális kártételi veszélyt a szántóföldi kultúrák esetében a cserebogarak lárvája a pajor jelenti 6. A pajorok az első vedlést követően válnak növénykárosítóvá.
Mezei pattanóbogár – Wikipédia
A három lárvastádium közül az idős lárvák L3 a legveszélyesebbek. A talajban történő mozgásukat és a károsítás drotfereg elorejelzes a drótférgekhez hasonlóan a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma határozza meg. A lárvák tavasszal 7 °C-os talajhőmérsékletnél már mozognak és °C-on megkezdik a táplálkozást, a talaj felső rétegében május végén és június hónapban tartózkodnak.
- Férgek ártalmatlan gyógynövényei
- Az ellenük irányuló védekezésnek mindenekelőtt megelőző jellegűnek kell lennie, amely magába foglalja az elővetemény káros hatásainak, illetve a megelőző évek tapasztalatainak számbavételét.
- A növényvédelmi előrejelzés módszerei, eszközei | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
- Gazdasági veszélyt jelentő talajlakó kártevők
- A leghatékonyabb gyógyszerek a férgek ellen
- Ennek megvalósításához minden gazdálkodó számára elengedhetetlenül fontos a hatékony növényvédelmi előrejelzés megvalósítása.
- Egy alattomos kártevő: a drótféreg Egy alattomos kártevő: a drótféreg
Kapás kultúrákban kukorica, napraforgó, cukorrépakertészetekben fokozottabb a veszélyük, mivel károsításuk során elrágják a fejlődő növények gyökereit, így a növények sárgulnak, lankadnak, súlyos esetben elpusztulnak 6. Nagyon fontos kérdéskör, hogy a pajorok elleni védekezés az eddigiekben is mérgező független drotfereg elorejelzes nehéz növényvédelmi kérdések közé tartozott. Az eddig alkalmazott csávázási megoldások erősebb fertőzés esetén nem nyújtottak hatékony megoldást.
A pajorok elleni védelem az elkövetkező időszakban szintén kardinális kérdés lesz és véleményünk szerint a rendelkezésre álló lehetőségek közül a gázosodó hatásmechanizmusú talajfertőtlenítés Kentaur 5 G kínálja a megoldási lehetőséget. Vissza az elejére 3.
A vetési bagolylepkének évente két nemzedéke fejlődik, ebből az első nemzedék által rakott petékből kikelő hernyók jelentenek a kapás kultúrákban veszélyt.
A lárvák éjszaka aktívak, napközben a talajrögök között megbújva, összegörbülve pihennek ez a jellemző életmód szintén nehezíti az ellene való védekezést. A lárva a kukorica károsítása során kiodvasítja a gyökérnyaki részt, így ennek következtében a kukorica főhajtása sárgul, megfonnyad, majd elszárad 8.
Ezeket a drotfereg elorejelzes az elrágott gyökérnyaki résznek köszönhetően nagyon könynyen ki lehet húzni a talajból. Ez a nemzedék az őszi vetésű szántóföldi növényeink őszi káposztarepce, őszi gabonák korbféreg fertőzés módszer, ha is gazdasági jelentőséggel bír.
Ezen túlmenően ebben az időszakban a károsítási lehetőséget forgatás nélkül termesztéstechnológia is erősíti, valamint jövő ősztől a szintén csávázatlanul elvetett repcét is fokozottabban fenyegeti 9.
- Az Európai Bizottság döntése alapján
- A pattanóbogarak (Agriotes spp.) és a drótférgek előrejelzése precíziós módszerekkel - doktori
- Egy alattomos kártevő: a drótféreg - Agrofórum Online
Vissza az elejére 4. Kukoricabogár — kukoricabogár lárva Kétségkívül az eredményes kukoricatermesztés növényvédelmi technológiájának egyik legmeghatározóbb része a kukoricabogár elleni sikeres növényvédelmi védekezés.
A kártevő fejlődési alakját tekintve minden vonatkozásban abszolút növényvédelmi beavatkozást igényel.
A kukoricabogár nedves, nyirkos talajba helyezi el a tojásait és ezekkel a tojásokkal telel a talajban. A lárvák évjáratonként a talajhőmérséklettől függően °C május közepétől június végéig kelnek és keresik a kukoricanövények gyökereit, így lényegében a kukoricabogár lárvája esetében is talajlakó kártevőről beszélünk!
A kifejlődött rovarok számottevő kártétele a bibeszálak súlyos károsításában, teljes lerágásában nyilvánul meg kötődés elmaradása Kukoricában a csávázásra és talajfertőtlenítésre vonatkozó szabályozás a kukoricabogár elleni védekezési stratégiát is érinti.